A két kislány nagyon aranyos, a 8 éves Anais sokat játszik kint a kis barátaival, így nem sokat kell vele törődni, viszont a 3 éves Layla igencsak igényli a társaságot. Mesét olvastam neki, kábé egymás után hármat, hozzámbújt, beleült az ölembe, nagyon kis tündér volt.
Ahogy visszajöttünk Párizsból, egy kicsit megint szégyenlősek voltak, mert csak másodjára láttak engem, de nem sok telt bele és Layla már az ölemben ült. Miután leszállt, éreztem, hogy vizes a nadrágom. Én kis NAÍV elkezdtem nézni, hogy hol öntöttem le magam vízzel, mire a nagyobbik közölte, hogy valószínűleg épp az imént pisiltek le. Szétnyitotta Layla lábait és egy hatalmas folt éktelenkedett a nadrágján. Semmi gond, végülis csak az első igazi napom Heidelbergben ideiglenes ópersegédként és máris a mély vízben landoltam, nem is számítottam másra.
A keddi napot takarítással töltöttük, hiszen ha már itt vagyok, akkor besegítek, hogy a szülőknek meg se forduljon a fejében, hogy nem látnak szívesen. Tória intézte a fürdőszobákat (konkrétan hármat), én pedig vállaltam a porszívózást. Ez a porszívó szerintem még a második világháború idejéről maradt itt, mert nagyon ócska, baromi nehéz, a feje csuklik össze-vissza, ráadásul alig szívja a szöszt. Amint cipeltem lefelé a lépcsőn, sikeresen kihúztam a zsinórt a műanyagból, amit a konnektorba dugunk. Konkrétan egy zsinór volt a kezemben két kisebb kábellel, a villásdugó pedig fent maradt a lépcsőn.
- Tória elrontottam a porszívót! - ordítok fel.
Röhögés, röhögés, még nagyobb röhögés...
- Ne röhögjél, tényleg elrontottam!
Amikor meglátta, hogy mi a végeredménye annak, amikor hozzányúlok valamihez Németországban, elállt a szava. Gondolkoztunk, hogy mi a francot csináljunk. Véleményem szerint, ígyis-úgyis jobban járnának egy új porszívóval, de hát ezt csak nem nekem kéne eldönteni, vagy a vásárlást siettetni. Úgyhogy hoztunk egy csavarhúzót és hosszasan szarakodtunk. Ide-oda dugdostam a kábeleket, mire valamelyest sikerült egy olyan dolgot létrehozni, amivel ha óvatosan bánunk, akkor működik és lehet használni. Én meg akartam gyónni bűneimet az apukának, de Tória szerint úgysem veszik észre, mert rajta kívül senki sem porszívózik.
Azért a Spaß/Fun részlegre is ráhajtottunk és bementünk a városba és megnéztük a főutcát. Rengeteg bolt van ott, persze a többségében ott lóg a "Sale" felirat, úgyhogy igyekeztem magamat és a pénztárcámat is távol tartani a színes ruháktól.
Bementünk az ottani templomba is, ahol van egy cetlikkel teli fal, ahova a kívánságainkat, köszönetnyilvánításainkat és panaszainkat lehet felírni. Rengeteg nyelvvel volt tele a fal, volt több magyar is, és én is gazdagítottam eggyel a repertoárt.
És természetesen ellátogattunk a Neckar partján lévő majomhoz is, amibe ha beledugjuk a fejünket és közben megfogjuk az arany érmét a kezében, akkor nem lesz egész életünkben anyagi gondunk. Úgy legyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése